Terracotta természetes anyagú levegőn száradó gyurma. Hmmm.. jól hangzik. Elsőre. Nagyon szép maga az anyag, meg minden, de tegnap egyszerűen kínt szenvedtem vele, mire formát adtam neki. Ez volt a második próbálkozásom új anyagokkal és ez is kicsit csalódás. Egyszerűen nem lehet olyan finoman alakítani, mint a klasszikus polymer clayt. Morzsolódik és az apró részeket sikerült a nagy felülethez rendesen illeszteni. Pedig Darwi, ami egy elég jó márka. Mindenesetre született egy torz kis példány medál formájában rózsákkal. :D Képeket is mutatok, ha megfestettem.
Ja és baromira fog. A tenyerem és az asztal is hamarább lett terrakotta színű, mint a forma olyan, amilyennek akartam. :D
Hiába az ár/mennyiségben mutatott óriási különbség, ez elvész, ha nem tudok bánni az anyaggal. :S
Következő lépés: Ugyan kevésbé leszek elképesztően lelkes, mint az első kipróbálás előtt, nekiveselkedem alkotni a testvérkéjével, a natúr, fehér színű darwi modellezővel. Hátha a kevesebb festékanyag és a kifinomultabb - értsd: nem hullafáradtan ülök neki alkotni - modellezési technika meghozza a gyümölcsét. :)
Ha mégsem: öööö fogalmam sincs mit kezdjek 1000g gyurmával :D :D iiizé..
És továbbra is várom, hogy legyen keretem a porcelán hatású gyurmára.
A rézgyurma egyelőre álom.
Mindenkinek szép napot!
Narbeleth
Én Neked szurkolok! :D
VálaszTörlésÚúú.... a rézgyurmát egyszer én is kipróbálnám!
Abba legalább nem kötnek bele törvényileg, mint az ezüstgyurmába (mert ugye készen az is ezüst, és több van benne, mint 2 g).